Sziasztok! A cikksorozatunk első részében, amely a NewGenComics működését igyekszik bemutatni nektek, megismerkedtünk azzal, miként zajlik a honosításra szánt képregények kiválasztása. Most folytatjuk tovább a történetet onnan, hogyan is készül maga a honosítás vagy a beírás és a fordítás folyamatáról lesz a következőkben szó!

Na és akkor itt álljunk is meg egy pillanatra. Az a helyzet, hogy konkrétan ez a két munkafolyamat az, amiről kevés általános dolgot és konkrétumot lehet elmondani. Szóval előre jelzem, hogy ez a fejezete a sorozatnak talán rövidebb lesz, mint az első és elsősorban a személyes tapasztalatokon fog alapulni, hiszen tulajdonképpen, ahány honosító, annyi szokás annak tekintetében, ki miként készíti a saját munkáit.

Néhány általános dolgot azért el lehet mondani. Rögtön azt, hogy kezdetben volt külön a beíró, és a külön a fordító egy-egy honosítás esetében. A fordító elkészíti az adott képregény magyar nyelvű szövegkönyvét valamilyen szövegszerkesztőben, majd azt eljuttatja a beíróhoz, aki valamilyen képformázó program (én speciel PhostoShop CS 2.0-át használok mindig, amin most szerintem páran majd jól meghökkennek…) segítségével a szöveget beilleszti a buborékokba és szövegdobozokba. Tudom, ez most így leírva végtelenül egyszerűnek tűnik, de nem az. Kezdjük azzal, hogy az eredeti szöveget el kell tüntetni a képregényből, hogy a helyére tudjuk majd írni a magyar megfelelőjét. Ez még talán a könnyebbik része a dolognak, vannak jó bevált scriptek ezekre a műveletekre, amikkel viszonylag gyorsan fehérré tudjuk varázsolni a képregényben az összes buborékot, és egy-egy szövegdobozt újra rajzolni sem egy nagy ördöngösség. Ráadásul az újabb sorozatok esetében (plusz egyre több réginél is) már kiváló minőségű alapanyag áll a rendelkezésünkre, amely nem igényel semmilyen feljavítást, egyből mehet bele a szöveg, majd kerülhet ki a képregény az oldalra. A gond akkor van, amikor mondjuk egy olyan régi sorozatot akarunk honosítani, amiből nem igazán van használható minőségű szkenn. Ilyenkor két út áll előttünk. Az egyik, hogy nekiállunk a PhotoShoppal varázsolni és feljavítjuk a legjobb tudásunk szerint az alapanyagot, hogy ne legyen annyira zajos, és lehetőleg ne 800 pixel széles legyen, hanem legalább 1024 (de inkább már a minimum a 1280 nálunk is). Illetve van egy másik lehetőség is. Ez pedig az, hogy fogjuk az adott képregényt és újra szkenneljük. Igazából annyira ezt nem szoktam reklámozni, de az oldalon több olyan sorozat is van, amelyik bizony úgy készül, hogy én saját magam veszem meg az egyes részeket, és aztán a saját gyűjteményemet szkennelem be, javítom fel, és ebbe kerül aztán végül beírásra a magyar változat. Többek között így készül a Tini Titánok v3, a Hulk v3, vagy éppen a Fantasztikus Négyes is. Ezekből a sorozatokból olyan rossz minőségű a régi, neten elérhető szken minősége, hogy személy szerint jobbnak látom, ha pénzt áldozok rá, és inkább több időt, hogy lehetőleg egy vállalható verziót csináljak belőle. Ez egyébként nem annyira egyedi jelenség, a Hálózsákon is több képregény van, ami ilyen újra szkenneléssel készült, pl. az első Fekete Özvegy minisorozat, vagy a Mortal Kombat jó pár része, amiket még én húztam be talgaby-nak. Ezzel a módszerrel igazából csak egy probléma van. Rendkívül idő és pénzigényes. Hiszen, ha épp nincs pénzem a következő számokat berendelni az USA-ból, akkor áll a sorozat, plusz jócskán meghosszabbítja a honosítási időt is. Jóval tovább tart beszkelleni egy füzetet, feljavítani, beírásra késszé tenni, majd beírni, mint fogni egy kíváló minőségű Minutemen, vagy Digital szkent, és ebbe bepötyögni a magyar szöveget. Ezt a kis kitérőt pedig csak azért szerettem volna közbeiktatni, hogy lássátok, nem feltétlenül csak azon múlik egy sorozat folytatása, vagy megjelenési gyakorisága, hogy hányan olvassátok, hanem bizony más tényezők is közbejátszhatnak benne (pl. a pénz).

Azt hiszem, ennyit a beírásról. Nem gondolom, hogy érdemes lenne most olyanokba belemenni, hogy melyik speciális feliratot, hogyan retusáljuk le, vagy milyen színbeállításokat végzünk egy feljavítás során, vagy bármi hasonló. Akit ezek a részletek érdekelnek, az látogasson el a Hálózsákra és olvassa el ott az ezzel kapcsolatos „Beírási segédletet” vagy valami hasonló című részleget. Ellenben mi térjünk át a fordításra. Aminek kapcsán megint csak azt tudom mondani, hogy ahány ember, annyi szokás, annyi fajta lehetősége van arra, hogyan készül el a fordítás. Van aki gyorsabban fordít, van, aki lassabban (pont a minap rökönyödött meg BuB azon, hogy nekem „csak” 1,5 óra egy Wonder Woman fordítás…), mindenki a szívének kedves szövegszerkesztőt használ, és abba pötyögi bele a szavakat, mondatokat és így tovább. De térjünk vissza egy kicsit a fordítás idejére. Már itt sem lehet nagyon egy egységes sémát megadni, hogy „minden fordítás xy idő alatt készül el”. Hiszen gondoljatok csak bele. Sokszor eleve az oldalszám is jócskán különbözhet (extrém példa, de azért egy 20 oldalas Wonder Woman v4 részt nem ugyanannyi idő lefordítani, mint mondjuk a Superman: Föld Egy első kötetét…), és akkor még a képregényben található szövegmennyiségről nem is beszéltem. Ha valakinek van kedve, ezzel kapcsolatban végezzen el egy egyszerű kísérletet. Olvassa el gyakorlatilag bármelyik Ultimate képregényt, de legyen mondjuk az egyszerűség kedvéért az Újvilági Ellenség 03. száma, és mérje le, mennyi idő alatt végez vele. Plusz ezután olvassa el a Fantasztikus Négyes v1 382. számát és azt is mérje le, hogy mennyi idő alatt végzett vele, majd vesse össze az eredményt. Gyakorlatilag biztos vagyok benne, hogy az F4-et hosszabb ideig fogja olvasni, mivel több szöveg van benne, és ennek következtében pl. tovább is tart a fordítása, mint egy Ultimate képregényé. Vagyis, inkább mondjuk mint egy Star Trek képregényé (hacsak nem John Byrne-féle Trekről van szó…), hogyan olyan példánál maradjak, ahol mind a két fordítást én csinálom. Egy Trek (vagy éppen egy sima G.I. Joe, Supergirl, Wonder Woman v4 Hulk v3, Bajtársak, stb.) képregény fordítása meg van kb. 1-1,5 óra alatt, ha nincs semmi hátráltató tényező. Ezzel szemben egy F4 képregény fordítása, már pusztán a szövegméret miatt is minimum 2 óra, de inkább azt vettem észre, hogy a 3 munkaórához közelít. Ami mondjuk már azért már sokkal jobb mint anno, amikor kezdésnek simán 4-5 órát elszöszöltem egy-egy fordítással. Azok a régi szép idők, amikor még nem volt saját laptopom, és az első F4 fordítások úgy készültek, hogy a papír alapú, angol képregényből megcsináltam a fordítást papírra, majd onnan gépeltem be a Word-be. Képzelhetitek ez így mennyi ideig tartott…
De vissza az eredeti gondolatmenethez. Talán már ebből is sejthetitek, hogy a képregény fordítása sem egy olyan egyszerű dolog. És akkor még abba bele sem mentem, hogy nem tükörfordítást igyekszünk csinálni, figyelni kell arra, hogy kiférjen a szöveg az adott buborékba, vagy szövegdobozba, és még sorolhatnám. Talán pont emiatt is van, hogy csak azóta, amióta én honosítok (ennek már 7 éve…öregszem…), legalább nálam vagy 12-15 ember volt már, aki jelentkezett, hogy ő honosítani szeretne (fordítani vagy beírni), de általában ezek az emberek 1-2 két próbamunka után fel is adták, vagy odáig sem jutottak el, miután leírtuk nekik, hogy mi a feladat, mire figyeljenek, mit várunk, stb. soha többé nem hallottunk felőlük. Akikről meg igen, azok közül többen még most is aktív honosítók, lásd ragyoti, vagy éppen simoc az oldalról, de jelenleg is van egy ígéretes újoncunk, akinek az első munkáját remélhetőleg ti is olvashatjátok majd hamarosan!

Nos, azt hiszem, lassan így a végére érek a cikksorozat második részének. Akinek ezzel a leírással most csalódást okoztam, attól elnézést kérek. Sajnálom, ha valaki arra várt, hogy én itt most majd megmondom a tuti, mindenféle okosságokkal foglak elárasztani titeket arra nézve, hogy mit miként kell fordítani/beírni, és több oldalas honosítási segédletet állítok itt össze nektek. Ilyet nem fogok tenni, mert mint a cikkben már többször írtam, ahány honosító, annyi szokás, annyi fajta munkamenet, és így tovább. Mindenkinek meg van a maga kedvenc stratégiája, amit szeret követni, és szerintem ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy neki mi a legjobb. Én csupán annyit szerettem volna, hogy kis rálátásotok legyen arra, milyen munka is folyik a háttérben, ahogy azt a cikksorozat címe is mutat („hogyan működik a NewGenComics”).
A végére pedig egy kis matek, hiszen már augusztus van és lassan kezdődik megint az a fránya suli. Dobálóztam itt fentebb számokkal, ezzel játszunk most egy kicsit. Vegyünk jelen esetben egy nagy átlagot, ez legyen mondjuk 2 óra. Mondjuk azt, hogy 2 óra alatt készül el átlagban egy fordítás vagy egy beírás. Most ezek után vegyük az én példámat. És azt, hogy most a második félévben havi átlag 8-10 képregényt fogok kirakni az oldalra egy hónapban. Ha ezt a két számot összeszorozzátok, akkor máris kijön, hogy ez minimum olyan 16-20 órányi munka! Vagyis inkább jóval több, mivel vannak még utómunkák, és hasonlók, de ezekbe most ne menjünk bele. Maradjunk csak annál, hogy havi 16-20 órát ölünk bele egy hobbiba, amellett, hogy mi is dolgozunk/iskolába járunk (sokszor a kettőt egyszerre), nekünk is van magánéletünk, más hobbijaink, stb. Ezek után arra kérek mindenkit, hogy amikor reklamálni támadna kedve, hogy ez vagy az a régen frissült sorozat miért nem jön már vagy miért nem jelenik meg gyakrabban, az előtte gondolkozzon el azon, hogy mennyi munka van emögött, és egy kicsit legyen türelmesebb, megértőbb, hiszen mi is csak emberek vagyunk, és nem mindig alakul úgy minden, ahogy terveztük…

Bejelentkezés

Ki olvas minket

Oldalainkat 165 vendég és 10 tag böngészi